Felvillan bennem egy emlék, az első lányom születésénél történt. A szülésznő, mikor már a babám a hasamon pihent, odaszólt hozzám: Nézd itt a méhlepény, nagyon szép! Hát, ez akkor engem egyáltalán nem érdekelt. Éppen csak rápillantottam, és rögtön visszatértem mocorgó, gyűrött újszülöttem vizsgálgatásához. Ma már azt gondolom, hogy van mit nézni rajta!
Az érett méhlepény lapos, korongalakú, ami a köldökzsinór eredésének oldalán fényes, selymes felszínű, 16-20 cm átmérőjű, 2-2,5 cm vastag. Németül „Mutterkuchen”-nek, vagyis „anyasüti”-nek hívják. De mennyire anyai ez a sütemény?
Valójában a spermiummal egyesült petesejtből jön létre. Osztódás után, annak külső sejtjei kapcsolódnak össze a méhfallal, megbontják a szerkezetét és szépen kiépítik ezt a sokféle funkciójú szervet.
A méhlepénynek négyféle alapszerepe van és a születés utáni lét többféle szervét helyettesíti. Az egyik a tüdő: a placenta bolyhain keresztül történik meg a magzati vér gázcseréje, távozik a széndioxid, és beszivárog az oxigén. A másik a máj, a vese és a gyomor-bélrendszer: a méhlepényen keresztül távoznak a salakanyagok a baba szervezetéből, és töltődik fel a vére mindenféle fontos tápanyaggal. A fejlődő magzat szervezetének immunizációja is a placentán keresztül kezdődik, mert a bolyhait borító hártyák átengedik az anyai szervezetben jelenlévő antitesteket is, így amilyen betegségekre az anya felnőtt immunrendszere kifejleszti a védelmet, azt a magzat is megkapja. A negyedik szerepe pedig, hogy saját maga is termel hormonokat. HCG-t, ösztrogént, progeszteront és hCL-t. Ezek a hormonok hatnak arra, hogy a méhnyálkahártyája fennmaradjon és a méh megfelelően növekedjen. Befolyással vannak arra is, hogy az anyai vérben kellő szintű tápanyag legyen elérhető a baba számára. A progeszteronnak szerepe van még abban is, hogy a méhizomzat ne húzódjon össze. Ezeken kívül ugyanezek a hormonok érik el, hogy az emlők megfelelően fejlődjenek és előkészüljenek a szoptatásra.
A placenta egy olyan gondoskodó szerv a magzat számára, ami ellátja minden jóval, megszabadítja a szükségtelen anyagoktól, kényelmes otthont alakít ki számára 9 hónapon keresztül és felvértezi az elkövetkező kinti életre, sőt a későbbi táplálást, a szoptatást is előkészíti. Finom sima felületével, lüktető melegségével talán a baba első párnájaként/játékaként is szolgál.
Erről az egyik Grimm mese gondos keresztanya figurája jut eszembe, aki tudja, hogy lassan meg fog halni, és ezért még mielőtt útra bocsátja felnevelt gyermekét, a kezébe nyomja az orsót és a varrótűt, hogy majd legyen miből megéljen akkor is, amikor ő már nincs.
A méhlepény valóban meghal, az élettartama az a 9 hónap, amíg az embrió, majd a magzat ellátását lehetővé teszi, aztán a szülés-születés harmadik szakaszában maga is megszületik, és hamarosan meghal. Sokféle kultúrában van fontos szerepe a születés körüli időszakban. Ezekben a kultúrákban érzékelik, hogy a méhlepény a gyerekhez tartozik, és tisztelettel bánnak vele. Van, ahol megeszik, van, ahol eltemetik, van, hogy elássák és fát ültetnek rá. Mostanában legtöbbször kidobják vagy előfordul, hogy lenyomatot készítenek róla. A méhlepénynek a magyar nyelvben van egy nagyon szép, kifejező másik elnevezése: a „mása”, „ikre”, vagyis a gyerek másik fele. Mire utalhatnak ezek az elnevezések? Számomra arról a rejtett tudásról tesznek tanúságot, hogy már a mikroszkópok létezése előtt is ráéreztek az emberek arra, hogy a méhlepény a gyerekhez tartozik, egy anyagból van vele. Hiszen a placenta nagyobb része ugyanabból a megtermékenyült petesejtből alakul ki, amiből az embrió.
A mostani tudományos kutatások, amik a placentával foglalkoznak, valami hasonlót kezdenek megfogalmazni, amikor rájönnek, hogy mennyi minden kideríthető a placenta vizsgálatából, hogy megfelelő vagy kevésbé megfelelő működése utalhat az anya és a baba várandósság alatti, de akár hosszútávú egészségére. A méhlepény a magzati élet krónikása, mondják ők. Igyekeznek kideríteni belőle a megszületett gyermek jövőbeli egészségére vonatkozó jóslatokat.
Vajon hogyan jelenik meg a méhlepény lenyomata műalkotásokon? Gyakran azt láthatjuk, hogy fává alakítják, amin a törzs a köldökzsinór, a korona pedig a lepény ágas-bogas érrendszerének lenyomata. Szerintem pedig a lepény leginkább gyökérzet, ami mélyen belefúródik az anyaföldbe, hogy onnan táplálja és növelje a lombkoronában megbújó gyümölcsét, mint egy gondos, háttérbe húzódó mesebeli keresztanya.
források, itt olvashatsz tovább:
https://www.nytimes.com/2014/07/15/health/the-push-to-understand-the-placenta.html
https://www.theatlantic.com/health/archive/2013/12/the-amazing-placenta/282280/
https://www.nytimes.com/2018/12/03/health/placenta-pregnancy-health.html
