Az egyiptomiak számára a szülés-születés szent esemény volt: olyan, amikor a szülőnő istennővé változhatott és a születés helyére istennők jöttek a segítségére.
Mindig izgalmasnak találom, amikor kiderül, hogy az ember mennyire nem változik és hogy a bölcsessége mindig másmilyen formában, de megjelenik, és könnyű hozzá kapcsolódnunk, szinte bármelyik korból. Hol ebben az izgalom? Hát a részletekben:
Ré a napisten minden reggel felkel és este lenyugszik. De nyugalma nem biztosított, egész éjjel ellenségével a kígyó (lehet más is: krokodil, esetleg sárkány) képében megjelenő Apeppel küzd, hogy aztán reggel újra megjelenhessen a horizonton, vagy más szentszövegek leírása szerint, megszülethessen Nut, az égbolt istennőjének combjai közül. A téglán megjelenő jelenetben a két oldalt felállított fák a tetejükön Hathor istennő maszkjával a horizontot jelképezik, ahol majd megszületik a napisten. A születés, mint egy napfelkelte megtörténik.
Mi kellett az ókori Egyiptomban a szülés-születéshez? Az alatt a 4000 év alatt, amíg ez a fantasztikus civilizáció fennállt valószínűleg nagyon sokféleképpen megtörtént a szülés-születés. A fellelhető forrásaink az orvosi, vallásos, asztrológiai szövegek és a képek, reliefek a templomok, sírkamrák falain. Orvosi szövegekben nem találunk leírást a szülés folyamatáról. Az indításhoz, segítéshez tartozó varázsigék, gyógykeverékek receptjeit örökítették meg ezekben. Például, a szülés könnyítésére ezt a receptet írják le: „1 (rész) északi só, 1 (rész) fehér tönke, 1 (rész) asszonynövény - kössék be vele altestét”. A szülés-születés folyamatának leírásáról az istenek életével foglalkozó szövegekben olvashatunk. Ezekben szerepel a szülőtégla is. Ennek a tárgynak valós funkciója is lehetett, arra használták, hogy az asszony erre térdelt vagy állt rá és ott szülte meg gyermekét segítőire támaszkodva, majd az újszülött gyermeket is ezekre a téglákra fektették, és végezték el rajta az óvó-védő varázsokat.
A születés leírásokban jellemzően négy istennő jelenik meg segítőként, a négy tégla őket is szimbolizálta. Egyiptomban a szülés eseményéhez fontos volt olyan körülményeket teremteni, ahol a segítő istennők és az ártó démonokat elűző féllények megjelenhetnek. Ebben a mágikus közegben a szülőnő maga átváltozhatott Hathorrá, a tehénfejű istennővé (a szépség, a szerelem, az anyaság ősi istennője, Ré / Hórusz anyja), és az ő erejének segítségével szülhette meg gyermekét.
A körülmények megteremtéséhez hozzátartozott, hogy a szülőtéglák mellett megérkezzenek a segítők: három vagy négy nő, akik közül kettő támasztotta a szülőnőt, egy elkapta a gyermeket, egy pedig a védelmet biztosította a születés mágikus helye számára. A festett tégla egyesek szerint nem is mindig kapott fizikai funkciót. A szülőnők az ókori Egyiptomban a források tanúsága szerint gyakran használtak szülőszéket vagy guggoló pozícióban valamilyen gyékényen szülték meg gyermeküket. Ezt az alacsony szülőszéket, ami olyan, mint egy sámli, amiből kivágtak egy félkörívet, máig használják, akár még kórházakban is. Elképzelhető, hogy nem minden esetben használtak tehát szülőtéglát fizikailag, hanem inkább annak mágikus képi ereje lett a fontosabb. Erre vall az is, hogy az oldalait mindenféle féllények, védelmet szerző démonok alakjaival díszítették, akiknek a szerepe az volt, hogy az ártó szellemeket elűzzék. A szüléshez szükség volt segítőtársakra, védelemre (biztonságra) és földöntúli erőre, támogatásra. A földöntúli támogatást adták a varázseszközök, mint például a bumeráng formájú varázskés, apró szobrok, és a festett képekkel díszített szülőtégla. Mi az, amit egy ilyen szép, támogatott megszületést ábrázoló kép jelenthet egy asszony számára? A mai pszichológia talán azt a megnevezést használná, hogy pozitív szuggesztió. Egy ilyen kép ezt mondhatja a szülőnőnek, amikor vajúdás közben ránéz: „körülötted támogatóid, emberek és istenek, és te megszülöd gyermeked, ahogy a nap minden reggel felkel a maga küzdelmei után, épen és egészségesen”.
A képen egy szülőtégla képének rekonstrukciója látszik. Az eredeti szülőtégla: (birth-brick, egyiptomi nyelven meszhenet), Kr.e. 1750-1700k készült, kiégetetlen, 36 cm hosszú, Abydosban találták, 2001-ben. A Penn Museum-ban (Philadelphia, USA) őrzik.
források / tovább olvashatsz:
https://www.penn.museum/sites/expedition/the-magical-birth-brick/
http://scielo.isciii.es/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0211-95362014000200003
https://www.ssbprobe.com/articles/childbirth-in-egypt
http://www.demonthings.com/fierce-furry-protective-feline/
Kóthay Katalin Anna, Gulyás András, Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban, Miskolc, 2009.
