Az apaságról mostanában sokkal több cikk/könyv jelenik meg (pl. Szél Dávid: Apapara, apaság blogok, klubok), mint 10-15 évvel ezelőtt, de még mindig kevés olyan információnk van, ami kifejti, hogy hogyan, milyen módon fontos az apák jelenléte, és milyen viszonyban van a sokkal részletesebben ismert anya-gyerek kapcsolattal. Vajon ez az egész hogyan tud megvalósulni, mik azok a tényezők, amik segítik, mik azok, amik nehezítik a harmonikus apaságot, erről sokkal kevesebbet tudunk, hallunk.
Fontos tudni, hogy az apaság nem egy állapot, amit elnyerünk, hanem egy folyamat, ami során a férfi apává válik és ebben a szerepében is változik. Ebben a folyamatban két alapvető találkozás vezet el az apasághoz: az első egy nővel, a második pedig a gyerekkel való találkozás. (Lorentzen, 2014, id. Andrek, 2017)
Mostanában megfigyeltem, hogy ha ülök egy kávézó ablakában (jó, mostanában nem ülök…) és nézem az utcán sétálókat milyen sok apát látok, akik így vagy úgy, hordozóban vagy babakocsiban, kezén fogva vagy biciklin viszik a gyereküket. Játszótereken is meg lehet figyelni, hogy míg régebben alig-alig tűntek fel, manapság már a jelenlévő kisgyerekes szülők fele apa. Azt hiszem ehhez a jelenséghez, hogy az apák is megjelentek a gyereknevelés terepén talán már hozzá is szoktunk, pedig 20 éve még alig-alig volt jellemző.
Megjelent a bevonódó apa, aki a kenyérkeresés mellett igényli azt is, hogy a gyerekei életében részt vegyen, hogy jelen legyen a meghatározó pillanatokban. Szeretne tudni arról, hogy milyen külön órákra járnak a gyerekei, kik tanítják őket, hogy ha kell, tudja honnan vegye elő a megfelelő ruházatot számukra. Van igény arra a férfiakban, hogy ez a felnőttkori szerepük ne csak abból álljon, hogy az apa dolgozik, kocsit hajt, esetleg megtanítja a gyerekét biciklizni, a többi az anya dolga.
Vajon hogyan tud ez az igény beteljesedni? Honnan indul ez a lehetőség, hogy ez a férfiakban lévő vágy kezd megvalósulni, és már lehetnek bevonódó apák?
Talán pont a szüléssel kezdődött? Azzal, hogy az apák is bemehettek, és átélhették azokat a pillanatokat, amikor gyermekeik megszülettek?
Amikor elkezdtünk workshopokat tartani volt egy olyan érzésünk, hogy majd úgyis csak nők fognak jönni, pedig erős volt bennünk a szándék és vágy arra, hogy az apákat is megszólítsuk. Meglepődve tapasztaltuk, hogy majdnem minden workshopunkra férfiak is jöttek. Úgy látjuk, hogy nagy igény van bennük arra, hogy megismerjék ezt az időszakot, meg tudják mi történik szerelmükben és megdöbbennek, hogy bennük is mennyi minden zajlik ilyenkor. És nagyon kíváncsiak a szülés-születésre.
Egy oxfordi statisztika szerint ma az apák 90% él a lehetőséggel, és jelen van gyermeke születésénél. (magyar statisztika nem elérhető)
Az apás szülésre sokan már rutinból készülnek, mintha az nem egy lehetőség lenne. Én is így készültem rá, pedig egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy a férjemnek ez jó lesz, hogy én magam szeretném-e igazán. Aztán teljesen természetesen éltem át, hogy ő is jelen van, és belefeledkeztem a támogatásába. Később, amikor először olvastam arról, hogy egy apa számára milyen meghatározó élmény ott lenni gyermeke születésénél, és, hogy mennyire máshogy tud kapcsolódni ahhoz a gyerekéhez, akit látott, érezte az illatát, hallotta a hangját és részt vett abban a pillanatban, amikor megszületett, már értelmessé is vált ez az “új” szokás.
De vajon ez egy kötelezően pozitív élmény az apa számára?
Ez egy komplex dolog… Ahhoz, hogy nagy eséllyel pozitív élmény legyen a szülés az apa számára nem mindegy hogyan van jelen ezen a meghatározó eseményen. Fontos, hogy felkészült legyen, ismerje meg, tudja, hogy mit jelent szülni és megszületni. Lényeges, hogy a párok beszéljenek őszintén egymással arról, hogy ki mit szeretne a szüléskor és az apa saját, önálló döntése legyen a jelenléte. Ha a részvétel pusztán az anyának való megfelelés, kényszer, az nehezítheti a maradéktalanul pozitiv megélést. Azt figyelték meg a kutatók, hogy a harmadik fontos szempont az apa aktív jelenléte. Ez azt jelenti, hogy a szülés során érezze, hogy részt tud venni a folyamatban, legyen róla tudása, hogy mik a lehetőségei, mikor mire van az anyának szüksége, milyen támogató mondatok hatnak jól, mikor és hol érdemes masszírozza, mi az, ami a szülés-születés folyamatát segíti és mi az, ami nehezíti.
Emiatt gondoljuk azt, hogy fontos, hogy az apák is rálássanak az egész folyamatra, hogy nagyobb eséllyel teljesüljenek azok a pozitív hatások, amiket az apás szülés kapcsán már sokféle cikkben és kutatásban leírtak.
Valahol itt kezdődik az apa-gyerek kapcsolat, és már itt sem mindegy, hogy hogyan zajlik ez az első találkozás a gyerekekkel.
Jövő héten arról írunk, hogy milyen fontos az anyák hozzáállása abban, hogy az apák bevonódhassanak, kiteljesedhessenek apaként.
A kép forrása: Johan Bavman: johanbavman.se/sweedish-dads/
Felhasznált irodalom:
Andrek Andrea, Apa születik, in: A párkapcsolattól a gyermekágyig, szerk.: Sz. Makó,H., Veszprémi B., Pécs, 2017.
Kopp M., Skrabski Á., Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. 2008. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-882/publikaciok/tpubl_a_882.pdf
