Rengeteg cikket lehet mostanában találni a bélflórát benépesítő baktériumok széleskörű szerepéről az életünkben. A sokféle kutatás szerint az emésztésünk minőségén túl az immunrendszerünket, a hangulatunkat, a pszichés állapotunkat és az idegrendszerünk fejlődését is befolyásolja…

Ehhez kapcsolódó témában közölt cikket szeptemberben a Nature című tudományos magazin, amiben arról írnak, hogy a császárral született babák bélrendszeréből kulcsfontosságú mikrobák hiányoznak, bár ennek hosszútávú egészségügyi kockázatai nem világosak. (https://www.nature.com/articles/d41586-019-02807-x) A cikk egy angol kutatást mutat be, ami az eddigi legjobb evidenciát közli a témával kapcsolatban.

Egy ideje már szó van arról a világban, hogy a császárral született babák nem találkoznak az anya szervezetében, vaginájában természetesen élő jótékony baktériumokkal, és hogy ez hátrányos lehet a későbbi egészségük szempontjából. Ezt a témát dolgozza föl a Microbirth című film is (http://microbirth.com/).

A Nature tanulmányában 596 újszülött mikrobáit vizsgálták 4, 7 és 21 napos korukban. Ezekben a vizsgálatokban egyértelmű különbséget találtak a babák mintáiban aszerint, hogy milyen módon születtek. A császáros babákból hiányoztak a természetes bélflórát alkotó jótékony baktériumok, a kórházi flórára jellemzőeket viszont megtalálták, míg a hüvelyi úton született babáknál a természetes flóra volt jelen, és a kórházi kevésbé. A kutatást végző szakember azt mondta, hogy a különbség olyan nyilvánvaló volt, hogy a kezébe kerülő minta alapján nagy eséllyel meg tudta mondani, hogy a mintához tartozó baba milyen úton született. Hónapokkal később a különbség már nem volt ennyire nyilvánvaló, bár a vizsgálatok szerint még a 9 hónapos babák 60%-nál is hiányoztak, vagy csak nagyon alacsony számban voltak jelen az úgynevezett bakteroidok, amiket más kutatások az egészséges immunrendszerrel és gyulladás csökkentéssel hoznak összefüggésbe.

Ez a most publikált kutatás egy nagyobb projekt a Baby Biome Study része, mely során több ezer újszülöttet követnek egészen gyermekkorukig. A projekt kutatói azt ígérik, hogy a kutatás során meg tudják majd állapítani, hogy az epidemiológiai kutatásokban talált egészségügyi különbségek császáros és hüvelyi úton született babák között, visszavezethetőek-e valóban a születés módjára, és az abból következő eltérésre a gyermekek bélflórájában. Az említett epidemiológiai kutatások alapján a császárral született babák későbbi életük során nagyobb eséllyel lesznek asztmásak és hajlamosabbak az elhízásra, mint hüvelyi úton született társaik.

A Nature cikke kitér arra is, hogy a kutatás kapcsán el lehet gondolkodni azon, hogy milyen baktérium törzsekre lehetne szüksége a császárral született babáknak a jövőjük szempontjából, de egyelőre nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy melyek azok és milyen módon kerüljenek a császáros babák szervezetébe. A gyakorlatban már létező módszer, amikor az anyai hüvely flórával átitatott vattával közvetlenül bekenik az újszülött arcát, testét egyelőre nem igazolódott, sőt vannak, akik szerint kockázatos, így a módszert hivatalosan nem ajánlják.

A következményekkel kapcsolatban tehát még sok a bizonytalanság, de az adatok meggyőzően hangzanak. A kutatás nem tér ki arra, hogy a bélflóra születés utáni alakulását milyen tényezők befolyásolják, és mi lehet az oka annak, hogy 9 hónapos korukra a császáros babák 40%-nál már nem mutatható ki ez a markáns eltérés a hüvelyi úton született babák bélflórájához képest.

tovább olvashattok itt: https://www.newscientist.com/article/2172354-first-evidence-that-gut-bacteria-help-wire-young-brains/#ixzz62VWqZeEa